Az entalpia hőcserélő a páravisszanyerés segítségével párásítja a levegőt, az Evap központi párásító viszont a vezetékes vizet használja. Mindkettő kompatibilis a hővisszanyerős szellőztető rendszerrel, mégsem mindegy, melyiket választjuk.

Ahhoz, hogy a címben feltett kérdésre válaszoljunk, érdemes tisztázni néhány alapvető kérdést.  Újépítésű házakban, illetve jól szigetelt régebbi épületekben, ahol a nyílászárókat kicserélték, és tökéletesen zárnak, kulcsfontosságú a szellőztetés. Nem csak arról van szó, hogy friss levegőt kell bejuttatni az elhasznált helyett. A “túlságosan jól” záró nyílászárók miatt a nem kielégítő szellőztetés következtében az ideális 40-60%-nál magasabb lehet a relatív páratartalom.

A levegő vízgőztartalmát a relatív páratartalom segítségével számszerűsítjük. A relatív páratartalom megmutatja, hogy a levegő aktuális páratartalma hány százaléka annak a vízgőzmennyiségnek, amit az adott hőmérsékletű levegő maximálisan fel tud venni.

A magas relatív páratartalom káros hatásai:

• a hideg felületeken páralecsapódás keletkezik, ez ideális közeg a különféle baktériumok és gombák, főleg a penész számára,
• a penész számos különféle szerves vegyületet bocsát ki a levegőbe, amelyek nagy része káros az emberi szervezetre, különösen a légzőrendszerre,
• a magas relatív páratartalom ideális az atkák, például a poratka számára
• a poratkák és a penészgombák allergén anyagokat bocsátanak ki, amelyek asztmát és szénanáthát okoznak.

Azonban a fordítottja talán még gyakoribb, amikor a belső tér levegőjének relatív páratartalma leesik, és a levegő kellemetlenül szárazzá válik. Ha a relatív páratartalom 40% alá csökken, annak továbbis komoly káros következményei vannak.

A túlságosan alacsony relatív páratartalom negatív következményei:

• a szem, a bőr és a nyálkahártyák kiszáradása, ellenállóképességük csökkenése, ezáltal megnövekedő fertőzésveszély,
• a testünkben keringő vér oxigénfelvevő képessége csökken,
• a bőr kiszáradása is bekövetkezhet, ami elősegíti az ekcéma és egyéb bőrproblémák kialakulását, 
• a tartósan alacsony relatív páratartalom súlyosabb tüneteket is okozhat, például: fáradtságérzet, köhögés, orrdugulás, orrvérzés.

Miért van szükség hővisszanyerős szellőztető rendszerre?

Ezekre a problémákra a hagyományos (“manuális”) szellőztetés, vagyis az, hogy kinyitjuk az ablakot nem feltétlenül jelent megoldást. Hiszen nap közben, ha senki sincs otthon, vagy éjjel, alvás közben nem lehet szellőztetni. A hosszú ideig tartó szellőztetés pedig sem télen, sem nyáron nem ideális. Sőt, még fokozhatja is a problémákat, például amikor télen a kinti, túlságosan száraz levegőt beengedjük a lakótérbe a nyitott ablakokon át.