Indul a lakásfelújítás!
Az Otthonteremtési akcióterv részeként már lakásfelújítás céljából is igénybe lehet venni több millió forint vissza nem térítendő támogatást. Az állam a lakásfelújítás teljes költségének felét, de legfeljebb 3 millió forintot térít vissza utólag, ha teljesen kihasználjuk ezt a lehetőséget, 6 millió forinttal is számolhatunk, amit otthonunk fejlesztésére költhetünk. Ekkora összeg optimális felhasználása a lakásfelújításra már minőségi változást hozhat az otthoni életkörülményeinkben.
A következőkben ehhez szeretnénk segítséget adni egy lakásfelújítás lépéseinek bemutatásán keresztül. Számos lényeges szempont, praktikus tanács mellett az is kiderül, hogy hosszú távon gondolkodva hogyan érhet még többet a most jól felhasznált és nem elköltött pénz. Ez az összeg a lakásfelújítás által válhat olyan befektetéssé, amelynek az egészségünk, a környezetünk, és nem utolsósorban a pénztárcánk is az előnyét látja.
Ahogyan az építkezés, úgy egy lakásfelújítás is akkor jár sikerrel, ha az jól kidolgozott ütemterv szerint zajlik. Mi most ez alapján mutatjuk be, hogy egy „több sebből vérző” lakás hogyan válik lépésről lépésre egy új, egészséges életkörülményeket biztosító korszerű otthonná. Ablakcsere, szellőztetőrendszer beépítés, fűtés modernizálás, padlócsere, festés.
Felmérés a lakásfelújítás előtt
A lakásfelújítás első lépéseként meg kell ismernünk az ügyfél igényeit, egyúttal fel kell mérnünk a lakás adottságait. A szakember feladata, hogy ezt a két információt összefésülve észrevételeket tegyen, és megoldásokat javasoljon a lakásfelújítás optimális menetére.
Sokszor a lakásfelújítás azért szükséges, mert folyamatos penészesedés képződik a lakásban, és a levegő minősége is rossz. A penészesedés ellen sok mindent kipróbálhatunk – páramentesítő, festés stb. – de a valódi probléma megoldásra kell összpontosítanunk.
Ablakcsere
Amikor ablakot választunk, tartsuk szem előtt a modern nyílászárók legszigorúbb követelményeit, figyelembe véve a hő- és hangszigetelés képességét. A csúcstechnológiájú nyílászáró-rendszerek 82mm vastag ablakprofilokat tartalmaznak, vagy akár még ennél is vastagabbat. Sokan hirdetik, hogy hány légkamrás profilú az ablakkeret: ne dőljünk be az ilyen típusú számháborúnak.
Az ablakkeret hőátbocsájtási tényezőjét leginkább az ablakkeret vastagsága befolyásolja, a légkamrák számához gyakorlatilag semmi köze. A hőhídmentesség érdekében érdemes az ablakokat a szigetelésrétegben, konzol segítségével elhelyezni. Amennyiben a szigetelés vastagság nem elegendő a konzolos (RAL II szerinti) beépítéshez, abban az esetben az ablakkeretet a fal külső síkjára, RAL szerinti beépítéssel kell beszerelni.
Hőszigetelés
A falak szigetelésére az egyik legnépszerűbb megoldást az expandált polisztirolhab hőszigetelő anyagok (EPS) kínálják, mivel kedvező ára mellett jelentős hőszigetelő képességgel rendelkezik, és környezetvédelmi szempontból is előnyös. Ezen kívül alkalmazzák még az ásványi szálas, a poliuretán és a fenolhab szigetelést is: javasoljuk, hogy sosem a mindenféle reklámok és divat szerint történjen a választás, hanem aszerint, hogy mi az elérni kívánt hőátbocsájtási tényező, és ezt az értéket a leggazdaságosabban beszerezhető és kivitelezhető szigeteléssel érjük el.
Szigeteléskor érdemes figyelembe venni a passzívház-előírásokat, amelyek megmutatják hogyan kell úgy elhelyezni a szigetelő réteget, hogy elejét vegyük a hőhíd kialakulásának, amit, ha nem sikerül elkerülni, jelentősen rontja a lakásfelújítás hatékonyságát, a komfortot és végső soron a ház értékét is csökkenti hosszú távon.
A falszigetelés mellett nagyon fontos a födém megfelelő szigetelése is. A födémszigetelésre is érvényes a falszigetelésnél hozott példa, hogy az egész rétegrendnek a hőátbocsájtási értéke számít. A födém szigetelésnél azonban a szerkezeti hőátbocsájtási tényezőn kívül figyelembe kell venni a hőszigetelés tömegét is: minél nagyobb, annál jobb, mert a nyári felmelegedésnél annál tovább őrzi a hűvös levegőt a házban, télen pedig ugyan így, minél nehezebb, annál tovább őrzi a meleget.
A legfontosabb a szigetelés tekintetében a folytonosság, hőhídmentesség. Nagyon sok házat, lakást látni, ahol a fal és a födém szigetelés rétegek nincsenek teljes keresztmetszetben összekötve: ezeknél a csomópontoknál hőhíd alakul ki, ami penészedéshez, a bentlakóknál rossz közérzethez és akár szerkezeti károsodáshoz is vezet.
Harc a hőhíd ellen
A hőhídmentes kialakítás sokkal fontosabb, mint hogy hány cm szigetelés van a házon! Minden esetben kérj segítséget olyan szakértőtől, aki hőhídmentesen tudja megtervezni a ház hőszigetelését, hogy energia hatékony legyen, és hosszú távon is biztosítsa az értékállóságot.
Egy lakásfelújításnál gyakorlatilag nem lehet megszüntetni az összes hőhidat, így mérséklődhet a jelenléte, de ettől még marad a penész, amiből viszont a kevés is sok. Hogy a keveset nullára csökkentsük, megkerülhetetlen a hővisszanyerős szellőztetőrendszer, amely biztosítja a friss levegőt és az ideális páratartalmat.
Hőmérséklet-szabályozás és energiahatékonyság
Figyelembe kell vennünk, hogy a szükséges légtömörség érdekében a lakásfelújítás egyik leglényegesebb kihívása. Amire megfelelő választ kell adni, az a pára- és légzárás, ugyanis egy kiváló légtömörségű lakás sokkal komfortosabb, egyúttal kevesebb energiát fogyaszt, mint egy rosszul megtervezett és kivitelezett épület.
Egy hőszigeteléssel ellátott téglalakás hosszabb ideig tartja meg a hőt a házban, lakásban, ami azt jelenti, hogy a meleg télen bent marad, nyáron pedig kint – mérsékelve ezzel a rezsit és a széndioxid-kibocsátást, ráadásul szavatolva a magas szintű lakókomfortot. Fontos megemlíteni, hogy a falszigetelés hatékonyságát nem egyedül az U érték (hőátbocsátási tényező, amely megmutatja az épületen, ablakfelületen egységnyi idő alatt távozó energia mértékét), hanem az U érték és a légtömörség együtt mutatja meg.